Az Aradi Evangélikus Egyházközség lelkészei

1. Sztephany Dániel (1846-1949) .

 Az elsÅ‘ aradi lelkészt, aki korábban a szemlaki egyházközség lelkésze volt, 1846. október 11-én iktatta be hivatalába Kristóffy Sámuel esperes, átadva neki a Bibliát, kelyhet és patenát. Ekkor szervezték meg az Aradi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközséget. FelügyelÅ‘je Purgly János, gondnoka Wiszkup Pál lett. Hivatalos pecsétjén, mely ma is megtalálható az egyházközség tulajdonában a következÅ‘ felirat olvasható: „Az Aradi Á.V.T. Egyház pecsétje 1846.”, jelképe pedig a MagvetÅ‘. A gyülekezet az istentiszteleteket Purgly János házában tartotta, azután itt működött 1847-1890-ig az evangélikus fiúiskola is, melyben a szűkös anyagi keretek miatt lelkészi teendÅ‘i mellett tanított is. 1849-ben hunyt el pestisben.  

2. Frint János (1850-ben mindössze félévig szolgált Aradon)

 Kikindai lelkész, nagy buzgalommal igyekezett összefogni a szétesÅ‘ egyházközséget. 1850 szemptember 6-án lemondott, miután a Ferenchalmi (Franzfeld - Vajdaság) Evangélikus Egyházközség lelkészévé választotta.

3. Nikodém János (1851-1875)

 1851 február 16-án iktatták be tisztségébe. Szolgálata alatt kezdÅ‘dött el a gyűjtés a jelenlegi templom felépítéséhez, aminek a költségeihez a családja is jelentÅ‘s összeggel járult hozzá. Nikodém János, a magyar tanítás történetében is híressé vált szakember, aki sokoldalú lelkészi felkészültsége mellett kitűnÅ‘ pedagógus is volt. Sztephany Dániel után Å‘ volt az evangélikus fiúiskola tanítója. 1875-ben vonult nyugdíjba.

4. Stiegler Gusztáv (1875-1881) 

 MezÅ‘berényi segédlelkészként került Aradra. Hat évnyi szolgálata alatt, súlyos anyagi gondok közepette rengeteget fáradozott az egyházközségért és az iskoláért, megszervezte a lutheránus nÅ‘k gyülekezeti munkáját, akiknek köszönhetÅ‘en 1880-ban díszes alpakka-ezüst keresztelÅ‘i edényt készíthetett az egyházközség. 1881 október 3-án lemondott, miután soproni lelkésszé választották.

5. Frint Lajos (1881-1940) 

 Frint Lajost 1881. december 11-én iktatták be hivatalába ünnepélyes keretek között, mint aradi rendes lelkészt Stiegler Gusztáv utódjaként. Szelíd lelkületű, kedélyes, közvetlen, szociális érzékenységű, kiváló egyéniség volt, aki az aradi művelÅ‘dési életben is jeleskedett: több egyházi és kultúrtörténeti jellegű cikket és tanulmányt publikált, ráadásul a Kölcsey Egyesület alelnöke volt évekig. Majdnem hat évtizeden keresztül vezette az aradi egyházközséget, minden vonatkozásban fellendítve annak életét és megbecsülését a városban. SürgetÅ‘ feladatának tekintette a templomépítést, melyben Institoris Kálmán felügyelÅ‘, Arad akkori polgármestere kitűnÅ‘ segítséget jelentett.

Budapesten az evangélikus gimnáziumban tanult, Selmecbányán érettségizett, majd Pozsonyban és a németországi Halleban végezte teológiai tanulmányait. Evangélikus lelkészként több városban szolgált, de a szükséghelyzetben hazatért szülÅ‘városába, Aradra, hogy templomot építsen híveinek.

Igazi nagysága a trianoni békediktátum után bontakozott ki: nemcsak az országot, hanem az egyházkerületeket (tiszai meg bányai) is határvonal szelte ketté, és ebben a szétszóródott helyzetben a magyar evangélikusokat, leválva a szász evangélikusoktól, egyesíteni kellett egy önálló egyházkerületbe. Ehhez az út viszont évekig, s a teljes elismerésig (a román állam részérÅ‘l) évtizedekig tartott. 1926. december 22-én a kormány hozzájárult, hogy Arad székhellyel megalakuljon a Romániai Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyházkerület, és választhasson szuperintendenst és felügyelÅ‘t. Így a következÅ‘ év április 3-án ünnepélyes keretek között szuperintendenssé választották. (A kerület felügyelÅ‘je báró Ambrózy Andor lett.) Ez azt jelentette, hogy mint fÅ‘pásztor új lelkészeket szentelhetett, iktathatott és összehívhatta a zsinatot. Az egyház végül több mint 30.000 taggal, 23 gyülekezettel megalakulhatott, és három megyébe szervezÅ‘dött: Arad-Bánsági, Brassói és Ötvárosi Egyházmegyébe.

Ezenkívül egyházi iskolákat és kulturális intézményeket alapított, melyben 1933-tól Purgly László egyházkerületi fÅ‘felügyelÅ‘ nagyszerű munkatársnak bizonyult.

1940 július 19-én hunyt el kilencven éves korában és 21-én a FelsÅ‘-temetÅ‘ben helyezték örök nyugalomba hatalmas részvét mellett. A gyülekezet a maga halottjának tekintette, sírja fölé díszes síremléket állított, a templomban pedig márványtáblával örökítette meg emlékét.

6. Dénes Béla (1926-1976) 

 Már 1926 után az egyházközség segédlelkészeként szolgált, majd késÅ‘bb (1941-tÅ‘l) másodlelkész, illetve (1950-tÅ‘l 1961-ig) esperes-lelkész. 1976-ban vonult nyugdíjba 50 év szolgálat után.

7. Argay György (1941-1950) 

 Frint Lajos halála után 1941 áprilisában Argay György temesvári fÅ‘esperes lett a püspök (a román állam 1948-ig nem ismerte el). 1941. november 5-én iktatták be hivatalába Aradon és 1950-ig szolgált itt, amikor Kolozsvárra került a püspöki hivatallal együtt.

Argay György a teológiát 1912-tÅ‘l 1918-ig a pozsonyi teológiai akadémián, továbbá a greifswaldi és berlini teológiai fakultásokon végezte. Segédlelkészkedése után 1922-ben parókus-lelkésszé szentelték. A magyar származású Argay György 1893. április 10-én született Korponán, amely ma Szlovákiához tartozik.

1964-ben Argay György, 33.000 hívÅ‘t számláló s jórészt a romániai magyar evangélikusokból összetevÅ‘dÅ‘ evangélikus egyházát a Lutheránus Világszövetség tagjává tette. Az ezt követÅ‘ idÅ‘ben a Lutheránus Világszövetség több nemzetközi intézményében munkálkodott.

 

8. Dani Péter (1976-1982)

Dani Péter Barcaújfaluban született 1936. november 15-én. Evangélikus teológiai magiszterjelölt volt Kolozsváron. Neve már egy, az evangélikus teológusokról 1957. május 24-én kelt besúgói jelentésben szerepel. Letartóztatták 1958-ban, az államrend elleni tevékenység vádjával. Egy késÅ‘bbi besúgói jelentés szerint szerepe volt a kar egyes tanárai ellen írott beadvány szerkesztésében. Tizenöt év börtönbüntetésre ítélték, amelybÅ‘l hat évet töltött le, többek között a Brăilai Nagyszigeten. Szabadulása után Nagyszentmiklóson, Székelyzsomboron, majd Aradon lelkész. Innen a hatóság toloncoltatta ki. Ekkor települt ki Németországba, ahol lelkészként dolgozott nyugdíjazásáig. (Forrás: 1956 Erdélyben, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2006)

Dani Péter evangélikus lelkész ma és ifjú korában

9. Kovács László-Attila (1982-1984)

 Kovács László Attila Hétfaluban született 1958-ban. Középfokú tanulmányai után 1977-ben a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe nyert felvételt. D. Szedressy Pál püspök avatta lelkésszé 1982-ben a hosszúfalu-fűrészmezei evangélikus gyülekezet templomában, majd segédlelkészként az aradi gyülekezetben kezdte meg szolgálatát. KésÅ‘bb püspöki titkár lett. 1986-tól a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára. 1998 és 2002 között rektorként irányította az intézményt. Teológiai tanulmányait Kolozsváron, Nagyszebenben és Erlangenben végezte. 1998-ban teológiai doktori fokozatot szerzett a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. 2008 Å‘szén Nyíregyházára került, de óraadó tanárként folytatja a Kolozsváron megkezdett teológiai munkát is. Orgonálni Trajtler Gábortól és Benedek Kálmántól tanult. 1982-tÅ‘l rendszeresen tart orgonaelÅ‘adó-esteket. (Forrás: Internet, online Evangélikus Élet, Czöndör István cikke nyomán)

Kovács László Attila egykor és ma.
 

10. Mózes Árpád (1983-1992)

 1956-ban végzett a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. 1956–1957 között püspöki titkár a kolozsvári evangélikus püspökségen, majd Székelyzsombor megválasztott lelkésze. 1958-ban a társadalmi rend elleni szervezkedés vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, mivel írásban vállalt szolidaritást az 1956-os forradalommal egy, a püspöknek benyújtott beadványban. Ezt az ítéletet késÅ‘bb 18 év szigorított börtönbüntetésre változtatták. Hat évet töltött kényszermunka-táborban a Duna-csatornánál. 1964-es szabadulása után Nagykárolyban lett evangélikus lelkész, ahol 1964–1978 között szolgált. 1978–1983 között temesvári esperes-lelkész. 1983–1992 között, megtartva az esperesi tisztséget is, Aradra kerül. 1992-ben püspökké választják, és ezt a tisztséget 2004-ig megtartotta, amikor egészségi okokra hivatkozva nyugdíjaztatta magát. Ezután Nagykárolyban telepedett le. 2011-ben megkapta a város díszpolgári címét. Rokoni látogatáson, Budapesten érte a halál 2013 május elseje késÅ‘ délutánján és május 22-én Kolozsváron, a Házsongárdi temetÅ‘ben helyezték örök nyugalomra.

Mózes Árpád püspök
 

 

11. Mesmer Ottó 1984-1991 között aradi segédlelkész

12. Tóthpál Béla (1992-2009) segédlelkész majd lelkész

13. Jakab István (1998-2000) segédlelkész

14. Ander Hilda-Piroska (2001-2002) segédlelkész

15. Csabay Árpád (2002-2003) segédlelkész

16. Tóth Zoltán (2005-2006) segédlelkész

17. Jakab István 2010-tÅ‘l ismét Aradon helyettes lelkész.